Többközpontú nyelvek és nem-domináns változataik világkonferenciája

2018. június 21–23. között Szlovákiában a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és annak Közép-európai Tanulmányok Kara adott otthont a 6th World Conference on Pluricentric Languages and their non-dominant Varieties: Pluricentric Languages in Europe in Contact and Conflict (Többközpontú nyelvek  kontaktusban és konfliktusban Európában) címmel szervezett nemzetközi tudományos konferenciának.

A rendezvény a Working Group on Non-Dominant Varieties of Pluricentric Languages (WGNDV) munkacsoportja, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara és Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács együttműködésével valósult meg.

A WGNDV fő céljának a nyelvi többközpontúság elméletének kidolgozását és annak fejlesztését, valamint az olyan nyelvváltozatok kutatását tekintette, amelyeket nem az adott nyelv normaképző központjában beszélnek, és ugyan kis számú beszélőjük van, de jelentős szimbolikus erővel rendelkeznek. Ezeket a válatozatokat gyakran tévesen dialektusnak vélik, és általában nincsen kodifikált normájuk. A WGNDV korábbi konferenciái (lásd www.pluricentriclanguages.org) azt mutatták, hogy a nem domináns változatok számos közös nyelvi és szociolingvisztikai jellemzővel rendelkeznek.

A tematikus fókusz ezúttal elsősorban az Európában található pluricentrikus nyelvek és nem-domináns változataik kapcsolataira és konfliktusaira esett, mivel úgy gondoljuk, hogy számos olyan nyitott kérdés található ezen a téren, amely kutatásra és vitára érdemes.

A konferencia meghívott plenáris előadói Rudolf Muhr, osztrák nyelvész, a többközpontú nyelvek nem-domináns változatai nemzetközi munkacsoportja létrehozója, s Kontra Miklós, a magyar szocioligvisztika egyik megteremtője, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora. Rudolf Muhr előadásában az európai pluricentrikus nyelvekről nyújtott áttekintést, Kontra Miklós a pluricentrikus nyelvek nem domináns változatainak jogi problémáit elemezte.

A három nap alatt konferencia előadói több szekcióban számos nyelvvel és nyelvváltozattal foglalkoztak, összesen 56 előadás hangzott el.

A magyar nyelv Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Ukrajnában használt változatait számos előadó elemezte előadásában. Kiemelendő, hogy a többközpontú nyelvek konferenciáinak sorozatában most először volt olyan szekció, ahol a magyarnak mint kisebbségi nyelvnek a szépirodalomban való jelenlétéről adtak elő neves irodalmárok.

Külön szekció tárgyalta a finnugor nyelveket, többek között az észt, számi és az udmurt nyelv helyzetét. Elmezésre került a szláv nyelvek többközpontúsága is a „szerbhorvát“, ruszin, kasub nyelvek vizsgálatán keresztül, valamint az orosz nyelv Észtországban, Cipruson, Örményorszáhan és Fehéroroszországban használt változatainak tárgyalásával.

Előadások hangoztak el a német nyelv változatairól Ausztriában és Hollandiában, halhattunk az albán nyelv változatairól is.

A rendezvényen a SZMAT-ot számos szlovákiai köztestületi tag képviselte. A szlovákiai magyar nyelvváltozat és az identitás kapcsolatáról Vančo Ildikó, a SZMAT alelnöke tartott előadást, de előadást tartott (a teljesség igénye nélkül) Bauko János, Presinszky Károly, Sándor Anna, Tóth Sándor János, Puskás Andrea és Szabómihály Gizella is.

Az irodalomtudomány szempontjából a kérdéskört Németh Zoltán, Petres-Csizmadia Gabriella, N. Tóth Anikó SZMAT-tagok elemezték.

A rendkívül sikeres és magas színvonalú konferencia a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásának köszönhetően valósult meg.