A magyarországi rendszerváltás nemcsak politikai-gazdasági-társadalmi átalakulásokhoz vezetett, hanem immár a nyilvánosságban megfogalmazódott az az alapvető gondolat is, hogy a magyar nemzet határai nem esnek egybe a magyar államhatárokkal, s a Magyarország határain kívüli élő magyarok is a magyar nemzet részei. Ebből a folyamatból kivette részét a Magyar Tudományos Akadémia is.

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény a 2009. évi módosítások során a közfeladatok sorába emelte a határon túli magyar tudományosság ügyét a következő megfogalmazásban: az MTA „kapcsolatot tart a külföldön élő magyar nyelvű és tárgyú tudományos kutatások művelőivel, támogatja a határon túli magyar tudományosságot”. Az MTA törvényben rögzített közfeladata tehát a határon túli magyar tudományossággal kapcsolatosan a kapcsolattartás és a támogatás. A törvényben meghatározott eme kettős feladatrendszer ellátásának csúcsszerve, elvi, koncepcióalkotó testülete a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, amelyet az Akadémia 1996-ban hozott létre, 1999-ben pedig hozzárendelte az adminisztratív hátteret biztosító Határon Túli Magyarok Titkárságát.
Lásd még: MTA Magyar Tudományosság Külföldön

