A Magyar Tudományos Akadémia köztestülete és a határon túli magyar tudósok szerepe – előadás a Selye János Egyetemen

szerkesztés alatt

2026 április 20-án a Selye János Egyetem adott otthont annak az előadásnak, amelyet Kocsis Károly akadémikus, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke tartott „Az MTA köztestülete, különös tekintettel a határon túli magyar tudósokra” címmel. Az előadás a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi rendszerének működését, valamint a határon túli magyar tudományosság helyzetét és lehetőségeit mutatta be átfogó módon.

A bemutatott adatok egyik fontos üzenete volt a regionális megoszlás. Az előadásban elhangzott, hogy a magyarok arányának lakossági számarányához képest a legtöbb MTA tag – a budapesti régiót nem számítva – a mai Szlovákia területéről származik. A térképes és statisztikai ábrázolás rávilágított arra is, hogy a határon túli magyar tudományos közösségek aktív és jelentős részét képezik a teljes akadémiai köztestületnek.

A bevezetőben az előadó röviden ismertette az MTA megalapításának történeti hátterét, majd részletesen kitért az akadémiai tagsági formákra. Elhangzott, hogy 2026-ban az akadémikusok száma belföldön legfeljebb 365 fő lehet. A tagsági kategóriák közül a levelező tag olyan magyar állampolgár lehet, aki rendelkezik az MTA doktora címmel (vagy azzal egyenértékű fokozattal), és tudományát kiemelkedő színvonalon műveli. A rendes tagság feltétele a levelező tagság megszerzése utáni jelentős tudományos teljesítmény.

Kiemelt hangsúlyt kaptak a határon túli tudósokat érintő kategóriák is. Külső taggá választható az a külföldön élő és alkotó tudós, aki nemzetközileg is kiemelkedő munkát végez, magát magyarnak vallja, és aktív kapcsolatot ápol a magyar tudományos élettel. A tiszteleti tagság szintén nemzetközi szinten elismert kutatóknak adható, akik a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthatnak számot.

Az előadás következő részében Kocsis Károly bemutatta a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB) működését, célkitűzéseit és tagságát. Részletes, gazdag vizuális anyaggal illusztrált prezentációja – több mint ötven grafikon és számos térkép segítségével – átfogó képet adott az MTA köztestületének földrajzi megoszlásáról, különös tekintettel a határon túli régiókra, sőt az egész világra nézve.

Fontos üzenetként hangzott el, hogy az MTA köztestülete nyitott a határon túl élő magyar tudósok számára. A csatlakozás feltételei között szerepel, hogy a jelentkező életvitelszerűen külföldön éljen és ott folytasson tudományos tevékenységet, rendelkezzen tudományos fokozattal, tudományát alkotó módon művelje, valamint kötődjön a magyar tudományos közeghez – akár identitás, akár nyelv, akár kutatási téma révén. A Magyar Tudományos Akadémia regionális tudományos céljait a területi bizottságokon és az akadémiai tanácsokon keresztül valósítja meg. A régiók közigazgatásban és fejlesztésben betöltött növekvő szerepe miatt a regionális bizottságok megerősítése az MTA alapvető érdeke, ezért az Akadémia támogatja és ösztönzi ezek bevonását a regionális folyamatokba.

Az előadás része volt a határon túli magyar tudományos szervezetek, valamint a területi bizottságok és akadémiai tanácsok bemutatása. Ezen belül került bemutatásra a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács (SZMAT) is.

A SZMAT szerepe a szlovákiai magyar tudományos élet szervezésében, az akadémiai kapcsolatok erősítésében, valamint a kutatói hálózatok építésében került hangsúlyozásra. Az előadó rámutatott arra is, hogy a tanács fontos közvetítő funkciót tölt be a helyi magyar tudományos közösség és az MTA intézményrendszere között.

Mint elhangzott, Kocsis Károly hangsúlyozta, hogy az MTA köztestülete nyitott a határon túl élő magyar tudósok számára.

A jelentkezés folyamatos, és az Akadémiai Adattáron keresztül történik, egyszerű adminisztrációs folyamat keretében. A pályázatokat az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága bírálja el. A sikeres jelentkezők az MTA elnöke által aláírt, névre szóló oklevélben részesülnek, amelyet évente kétszer – májusban és novemberben – juttat el számukra az MTA Határon Túli Magyarok Titkársága.

Az előadás átfogó képet adott az MTA köztestületi rendszeréről, és egyértelműen rámutatott arra, hogy a határon túli magyar tudósok integrációja a magyar tudományos életbe nemcsak lehetőség, hanem stratégiai jelentőségű cél is.