2026. szeptember 12-én, szombaton Ladoméren (Ladomírov), a Sninai járás kis településén került sor Hodinka Antal (1864–1946) történész, nyelvész, folklorista és pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia egykori tagja emléktáblájának ünnepélyes leleplezésére. A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács kezdeményezésére, a Ladomér Községi Hivatallal együttműködésben és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával felállított emléktábla Hodinka szülőfalujában állít emléket a tudósnak, akinek halála 80. évfordulójáról 2026-ban emlékezünk.
A háromnyelvű – magyar, ruszin és szlovák – emléktábla avatására magyarországi, szlovákiai és kárpátaljai magyar, illetve ruszin tudományos és közéleti képviselők gyűltek össze. A rendezvény ezzel egy olyan személyiség emléke előtt tisztelgett, aki a magyar és a ruszin tudományosság történetének egyaránt fontos alakja volt.
Az ünnepséget Jana Gežová, Ladomér polgármestere nyitotta meg, aki ruszin nyelven köszöntötte a megjelenteket. Köszöntőjében üdvözölte a Magyarországról, Szlovákia különböző részeiről és Kárpátaljáról érkezett vendégeket, valamint a magyar és ruszin tudományos és közéleti intézmények képviselőit, és külön is kitért arra, hogy milyen sokan fogadták el a meghívást. Örömét fejezte ki amiatt, hogy az emléktábla avatására nagy számú rédeklődő érkezett (mintegy 75-80 résztvevő gyűlt össze). A polgármester hangsúlyozta, hogy Ladomér számára megtiszteltetés és egyben büszkeség, hogy a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács megkeresését elfogadva hozzájárulhatnak neves szülöttük, Hodinka Antal emlékének megőrzéséhez, és méltó módon állíthatnak emléket a településről származó tudósnak.
Ezt követően Miklós László, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, és röviden bemutatta a SzMAT tevékenységét, céljait és az emléktábla-állításokban betöltött szerepét. Beszédében hangsúlyozta, hogy a SzMAT számára fontos feladat a mai Szlovákia területéhez kötődő, a tudomány különböző területein kiemelkedő személyiségek emlékének megőrzése, függetlenül attól, hogy az adott tudós milyen nemzetiséghez vagy nyelvi közösséghez tartozott.
Ennek kapcsán kiemelte, hogy Hodinka Antal ruszin származású tudósként, illetve a korábban Nagyszalókon emléktáblával megtisztelt Hunfalvy Pál nyelvész és etnográfus, valamint Hunfalvy János geográfus német- szász háttérrel egyaránt olyan korszakban alkottak, amelyet erős etnikai és nyelvi feszültségek jellemeztek. Életútjuk és munkásságuk azonban azt példázza, hogy a nemzetiségi különbségek és az ezekből fakadó ellentétek helyett a tudomány közös alapot és összekötő erőt jelenthetett, miközben saját korukban mindannyian hozzájárultak országuk fejlődéséhez és a modernizáció folyamatához.
Miklós László arra is felhívta a figyelmet, hogy a mai Szlovákia és a történeti Felvidék számos kiváló tudósnak, művésznek és közéleti személyiségnek adott otthont. A térség gazdag szellemi örökségét olyan személyiségek életműve is jelzi, mint Berzeviczy Albert történész és politikus, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, akinek szülőhelyén, Berzevicén a SzMAT szintén emléktáblát állított. Az emléktábla-állítások e sokszínű örökség megőrzéséhez és szélesebb körű megismertetéséhez kívánnak hozzájárulni.
Ezt követően Miklós László átadta a szót Mészáros Andrásnak, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács korábbi elnökének, a SzMAT emléktábla-állítási kezdeményezésének megálmodójának és ötletgazdájának, aki annak elindítása óta mindmáig a program szervezője. Mészáros András bemutatta a SzMAT emléktábla-állítási programját, annak céljait és eddigi eredményeit, valamint szólt arról a szándékról, hogy a Tanács a mai Szlovákia területéhez, illetve a történeti Felvidékhez kötődő kiemelkedő személyiségek emlékének megőrzésével a térség sokszínű tudományos és kulturális örökségére is ráirányítsa a figyelmet.
Az emléktábla leleplezése előtt két nyelven hangzott el a Hodinka Antal életútját és tudományos munkásságát bemutató laudáció. Zdenka Citriaková ruszin, Mészáros András, az MTA külső tagja és az esemény főszervezője pedig magyar nyelven ismertette Hodinka pályájának fontosabb állomásait és tudományos jelentőségét. Mészáros András elmondta, hogy nem véletlen, hogy a mai ünnep éppen itt, Ladoméren zajlik. Mert az igazán nagy tudósok nem magukban állnak: mögöttük mindig ott van egy táj, egy közösség, egy nyelv, egy hit, amely formálta őket. Hodinka Antal esetében ez a táj Zemplén hegyei és patakjai, ez a közösség a ladoméri, majd szeklencei ruszin görög katolikus falu népe, s ez a nyelv a helyi ruszin népnyelv volt, amelyet gyermekkorában szívott magába, s amelynek megörökítése és megmentése élete egyik legfontosabb feladatává vált.
A laudáció teljes szövege ide kattintva olvasható magyar, valamint ruszin nyelven.
Повный текст святочной лавдації мож прочітати ту, по мадярьскы, як і по русиньскы.
A megemlékezés során külön hangsúlyt kapott Hodinka Antal úttörő szerepe a ruszinok történetének kutatásában. A laudáció szerint ő volt az első olyan képzett történész, aki a ruszinok történetével tudományos igénnyel foglalkozott. Munkásságával olyan időszakban kezdte meg a ruszin múlt feltárását, amikor e közösség még nem rendelkezett önálló, korszerű történetírói hagyománnyal. Tudományos munkája révén a ruszin történelem a történettudomány módszereivel vált kutathatóvá és bemutathatóvá.
Az emléktábla-avatáson Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke idézte fel Hodinka Antal és a Magyar Tudományos Akadémia kapcsolatát. Kiemelte, hogy Hodinka már akadémiai tagsága előtt is jelentős műveket publikált az MTA gondozásában, majd 1910-ben, A munkácsi görög-katholikus püspökség története című monumentális forrásmunkája elismeréseként az Akadémia levelező tagjává választotta. Tudományos pályájának további kiteljesedését követően 1933-ban az MTA rendes tagja lett, s haláláig, 1946-ig az Akadémia megbecsült és aktív tagja maradt. Kocsis hangsúlyozta, hogy Hodinka munkássága nem csupán a ruszinok és a görögkatolikusság történetére terjedt ki, hanem a magyar–szláv kapcsolatok, valamint a gazdaság-, település- és társadalomtörténet területén is jelentős eredményeket hozott.
Kocsis Károly teljes beszéde letölthető ide kattintva.
Ezt követően Kocsis Károly akadémikus, a társadalomföldrajz, azon belül a népesség-, etnikai és vallásföldrajz kutatója Ladomér történeti nemzetiségi és felekezeti viszonyaira is kitért, néhány kiválasztott évtized demográfiai adatai alapján érzékeltetve a település lakosságának változó összetételét.
Ezt követően Jana Gežová polgármester és Miklós László, a SzMAT elnöke közösen leplezték le az emléktáblát, amely ettől a naptól Hodinka Antal emlékét őrzi szülőfalujában.
Ezután Martin Karaš, a Szlovákiai Ruszin Újjászületés (Rusínska obroda na Slovensku) elnöke mondott beszédet.
Karaš felszólalását a közeli Ublja településről érkezett Ubljanka folklóregyüttes műsora gazdagította. A hivatalos program lezárását követően a résztvevők a Ladoméri Községi Hivatal épületében folytatták a találkozót, ahol a helyi önkormányzat nagylelkű vendéglátása mellett kötetlen beszélgetésekre is lehetőség nyílt. A rendezvény így az emlékezés mellett alkalmat teremtett a magyar és ruszin tudományos és közéleti szereplők találkozására és a kapcsolatok erősítésére is.
Az esemény alkalmából Kocsis Károly 15 példányt ajándékozott a jelenlévőknek a 2026-ban megjelent, a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet együttműködésében kiadott két legújabb térképkiadványából: a Szlovákia etnikai térképe (2021), valamint a Szlovákia anyanyelvi térképe (2021) című munkákból. A kiadványokat a jelenlévők nagy érdeklődéssel és örömmel fogadták.
Hodinka Antal emlékét ma több magyarországi, szlovákiai és kárpátaljai intézmény is őrzi. Nevét viseli többek között a beregszászi Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont, a budapesti Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet, valamint a magyarországi Országos Ruszin Önkormányzat által alapított Hodinka Antal-díj. Emléktáblája megtalálható a Pécsi Tudományegyetem épületén, az Ungvári Nemzeti Egyetem történeti tanszékén, valamint Budapesten, a Benczúr utcában is. Kárpátalján Szürte településen is emléktábla őrzi a nevét.
Az ünnepségen a fentieken túl részt vett Csernicskó István, a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács elnöke, Hires-László Kornélia, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontjának igazgatója, Ján Holodňák, a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Ruszin Kultúra Múzeumának igazgatója, Peter Krajňák, Eperjes város alpolgármestere, Viktor Kramarenko, a magyarországi ruszinok parlamenti szószólója, Viktor Giricz, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke, valamint Michal Kapraľ, a budapesti Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet vezetője.
