admin bejegyzései

Többközpontú nyelvek és nem-domináns változataik világkonferenciája

2018. június 21–23. között Szlovákiában a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és annak Közép-európai Tanulmányok Kara adott otthont a 6th World Conference on Pluricentric Languages and their non-dominant Varieties: Pluricentric Languages in Europe in Contact and Conflict (Többközpontú nyelvek  kontaktusban és konfliktusban Európában) címmel szervezett nemzetközi tudományos konferenciának.

A rendezvény a Working Group on Non-Dominant Varieties of Pluricentric Languages (WGNDV) munkacsoportja, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara és Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács együttműködésével valósult meg.

A WGNDV fő céljának a nyelvi többközpontúság elméletének kidolgozását és annak fejlesztését, valamint az olyan nyelvváltozatok kutatását tekintette, amelyeket nem az adott nyelv normaképző központjában beszélnek, és ugyan kis számú beszélőjük van, de jelentős szimbolikus erővel rendelkeznek. Ezeket a válatozatokat gyakran tévesen dialektusnak vélik, és általában nincsen kodifikált normájuk. A WGNDV korábbi konferenciái (lásd www.pluricentriclanguages.org) azt mutatták, hogy a nem domináns változatok számos közös nyelvi és szociolingvisztikai jellemzővel rendelkeznek.

A tematikus fókusz ezúttal elsősorban az Európában található pluricentrikus nyelvek és nem-domináns változataik kapcsolataira és konfliktusaira esett, mivel úgy gondoljuk, hogy számos olyan nyitott kérdés található ezen a téren, amely kutatásra és vitára érdemes.

A konferencia meghívott plenáris előadói Rudolf Muhr, osztrák nyelvész, a többközpontú nyelvek nem-domináns változatai nemzetközi munkacsoportja létrehozója, s Kontra Miklós, a magyar szocioligvisztika egyik megteremtője, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora. Rudolf Muhr előadásában az európai pluricentrikus nyelvekről nyújtott áttekintést, Kontra Miklós a pluricentrikus nyelvek nem domináns változatainak jogi problémáit elemezte.

A három nap alatt konferencia előadói több szekcióban számos nyelvvel és nyelvváltozattal foglalkoztak, összesen 56 előadás hangzott el.

A magyar nyelv Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Ukrajnában használt változatait számos előadó elemezte előadásában. Kiemelendő, hogy a többközpontú nyelvek konferenciáinak sorozatában most először volt olyan szekció, ahol a magyarnak mint kisebbségi nyelvnek a szépirodalomban való jelenlétéről adtak elő neves irodalmárok.

Külön szekció tárgyalta a finnugor nyelveket, többek között az észt, számi és az udmurt nyelv helyzetét. Elmezésre került a szláv nyelvek többközpontúsága is a „szerbhorvát“, ruszin, kasub nyelvek vizsgálatán keresztül, valamint az orosz nyelv Észtországban, Cipruson, Örményorszáhan és Fehéroroszországban használt változatainak tárgyalásával.

Előadások hangoztak el a német nyelv változatairól Ausztriában és Hollandiában, halhattunk az albán nyelv változatairól is.

A rendezvényen a SZMAT-ot számos szlovákiai köztestületi tag képviselte. A szlovákiai magyar nyelvváltozat és az identitás kapcsolatáról Vančo Ildikó, a SZMAT alelnöke tartott előadást, de előadást tartott (a teljesség igénye nélkül) Bauko János, Presinszky Károly, Sándor Anna, Tóth Sándor János, Puskás Andrea és Szabómihály Gizella is.

Az irodalomtudomány szempontjából a kérdéskört Németh Zoltán, Petres-Csizmadia Gabriella, N. Tóth Anikó SZMAT-tagok elemezték.

A rendkívül sikeres és magas színvonalú konferencia a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásának köszönhetően valósult meg.

 

Tudományetikai szimpózium

A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács 2018. október 4 – 5-én szimpóziumot szervez a tudomány etikai kérdéseiről.  A találkozó célja a tudományetika aktuális kérdéseiről való eszmecser a különböző tudományágak képviselőinek részvételével.  A szimpózium egyik kiindulópontja az MTA 2010-ben elfogadott Tudományetikai Kódexében foglalt elvei, ugyanakkor előretekint a 2019-ben Magyarországon tartandó World Science Forum egyik alaptémájára is, amelyik éppen rendezvénünk céljaként megjelölt kérdésre vonatkozik. 

FELHÍVÁS

Letöltés (PDF, 20B)

JELENTKEZÉSI LAP

Letöltés (DOCX, 20B)

 

Az Akadémia ragaszkodik a függetlenségéhez és a kutatás szabadságához

A 2019. évi költségvetési törvény és az MTA-törvény módosításának előkészítése a Magyar Tudományos Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül történt, ezért az MTA azt kéri a Kormánytól, hogy ezek a törvényjavaslatok ebben a formában ne kerüljenek az Országgyűlés elé – többek között ezt szavazta meg 100%-os egyetértésben az MTA Elnöksége június 15-ei rendkívüli ülésén. A határozatot Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke terjesztette az Elnökség – két közgyűlés között az MTA legfőbb döntéshozó szerve – elé. Az ülésen részt vettek a kutatóközpontok és -intézetek vezetői.

A Kormány az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrehozásával a hazai tudománypolitika egységes szemléletű kezeléséért felelős szervezetet hozott létre. Az MTA támogatja a kormányzat hatékonyabb innovációs és tudománypolitika kialakítását célzó törekvéseit. Az MTA ennek érdekében már eddig is jelentős erőfeszítéseket tett.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018. június 12-én érkeztetett elektronikus levélben kérte a Magyar Tudományos Akadémiát az 1994. évi XL. törvény (MTAtv.) módosításának véleményezésére, irreálisan rövid határidejű válaszadással.

A kapott javaslat olyan kormányzati kezdeményezést készít elő, amely az MTA kutatóhálózatának működését érintően a kutatás-fejlesztési forrásokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium költségvetési fejezetébe utalja. A Pénzügyminisztériumból június 13-án megküldött új költségvetési keretszám szerint 2019-ben az összesen kb. 40 milliárd forintos MTA költségvetési alap-előirányzatból 28 milliárd forint kerülne át az ITM-hez (lásd az alábbi ábrán). A 28 milliárdból kb. 20 milliárd forint a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségeket tartalmaz.

Az MTA-val előre nem egyeztetett módosítás tervezete kétségtelenül és alapvetően érinti az akadémiai kutatóhálózat működésének feltételeit. A Vezetői Kollégium június 12-i ülésén határozott álláspontot képviselő határozatot fogadott el, amelyet Lovász László, az MTA elnöke Orbán Viktor miniszterelnökhöz és a Kormány tagjaihoz is eljuttatott.

Az MTA elnöke június 15-ére rendkívüli elnökségi ülést hívott össze. Az ülésen az elnökségi tagok által teljes egyetértésben elfogadott szöveget szó szerint közöljük:

Az Elnökség egyetért és támogatja a Vezetői Kollégium határozott álláspontját, miszerint az MTA ragaszkodik a Magyarország Alaptörvénye „Szabadság és felelősség” fejezetének X. cikkében foglalt jogok érvényesüléséhez, azaz a tudományos kutatás szabadságához és az MTA köztestület és intézményei közfeladat-ellátás során szükséges működésbeli függetlenségének megtartásához.

Az Elnökség egyetért az MTA elnöke által előterjesztett elvekkel, és támogatja azt, hogy:

  1. a 2019. évi költségvetési törvény és az MTAtv. módosításának előkészítése az Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül történt, ezért javasolja, hogy a konzultációra időt engedve a törvényjavaslatok ne kerüljenek az Országgyűlés számára előterjesztésre;
  2. az intézethálózat fenntartására tervezett állandó, a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségek az Akadémiánál kell, hogy maradjanak;
  3. a felfedező (bottom-up) kutatások támogatása nem csökkenhet, ezeket az Akadémia egyik fő feladatának tekinti;
  4. az intézetek és kutatóközpontok kutatási témáinak meghatározásáról, ezek támogatási arányairól és formáiról, az intézetigazgatók, vezető kutatók kinevezéséről az Akadémián eddig is alkalmazott eljárás szerint kell, hogy döntés szülessen;
  5. elengedhetetlen, hogy a tudományos pályázatok értékelését és a döntéshozatalt a terület legjobb szakértőiből álló akadémiai bizottságok végezzék;
  6. a tudományos pályázatokon belül az alapkutatást segítő pályázatokat el kell különíteni a célzott (alkalmazott, top-down) pályázatoktól; az előbbieknél minden tudományterület kutatási témáit engedni kell pályázni, és a támogatás odaítélése során csak a nemzetközi mércével mért kiválóság számíthat.

Az Elnökség felkéri az MTA elnökét, hogy a fenti elvek alapján tárgyaljon a Kormány képviselőivel.

Az Elnökség felkéri az Akadémia elnökét, hogy ha az MTA érdekeit jelentősen csorbító kormányzati intézkedés vagy annak előkészítése történne, hívjon össze rendkívüli közgyűlést.

Az MTA elnöke a következő elnökségi ülésen (június 26.) számol be a tárgyalásokról az Elnökségnek.

Az MTA vezetői és vezető testületei rendelkezésre állnak olyan együttműködés kidolgozására, mely az Innovációs és Technológiai Minisztérium kormányzati koncepciójába illeszkedik, de nem sérti az MTA integritását.

Tovább a cikkre…

Új vezetőséget választott a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács

A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában tartotta meg 2017. december 7-én éves tisztújító közgyűlését a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács. Az ülésen a SZMAT tagjain kívül megjelentek a Magyar Tudományos Akadémia képviselői is, köztük Kocsis Károly, Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke és a bizottság titkára, Morvay Tünde. A több mint 200 szlovákiai magyar tudóst tömörítő szervezet élére Mészáros Andrást a pozsonyi Comenius Egyetem professzorát választották, aki mellett az egyes tudományterületeket Dusza János akadémikus, Kádasi Lajos, a tudományok doktora és Vančo Ildikó doktor képviseli alelnökként. A közgyűlésen került átadásra a legjobb fiatal szlovákiai magyar kutatók megillető Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért elnevezésű díj átadására, amelyet a idén Csáky Veronika molekuláris biológus és Baka Patrik irodalomtudós kapott meg.